Ma nekem vannak bezzeg-gyerekeim, lehet irigykedni. Bár még csak a reggeli hajcihőn vagyunk túl, az mindig meghatározza a nap további részét, és ez a nap kivételesen jól indult.
Rebeka ma reggel hétkor, az óracsörgésre ébredt, este kilenctől aludt, a saját ágyában!
Benjámin két perccel később, MAGÁTÓL ébredt és kelt fel.
A reggeli müzlijét és kakaóját maradéktalanul, és - fontos! - időhúzás nélkül megette-megitta.
Mindhárman elkészültünk időben, verbális ostorcsapások NÉLKÜL és elindultunk a szomszéd kislány kíséretében az iskolába.
Rebeka végigaludta az utat, pedig még a péknhez is elmentem, vettem friss perecet és csokis croissant-t reggelire.
Otthon emberrel békében megreggeliztünk, miközben Rebes vidáman nézegette kifelé a falatokat a szánkból.
Milyen kevés is kell a boldogsághoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése