Elnézést mindenkitől, hogy így eltűntem, nagyon mozgalmas volt az év első hónapja... És köszönöm mindenkinek, aki hiányolt minket, hogy hiányolt minket, ugye.
Nem is tudom, hol kezdjem. A karácsony és az újév már fényévekre van, lassan a síelés is. A gyerekek rendesek voltak, mert abban az egy hétben, amíg nélkülöztek minket, nem voltak betegek. Azóta viszont van pörgés, főleg a női szakaszban, Rebes hörgőszűkülettel küzdött, én meg középfülgyulladással, még mindig. Basszus. Nagyon fáááááááááj. Ráadásul két hét szünetem van, ma volt az utolsó órám, és készülök haza a kicsi lánnyal vasárnap. Remélem addigra helyre jövök, mert ő már jól van, de nem tud autót vezetni.
Ígérem, mostmár leszek, puszi nektek!