Képzeljétek

Rebeka beszél. Mondatokban. Néhány példa:

Nem akarok aludni. Neeeeeeeeeeem akaroooooooooook aludniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii. 
Jó étvágyat.
Fagyizunk, jó?
Nézd, új cipő!
Megyek iskolába (hátizsákkal a hátán mindezt).
Ez miez? 
Csípős?
Hol van anya?
Alszik a baba (a játékbaba).

Hja, és a kedvenc:

Doktor bácsi ne gyógyítsa meg, puncus a mókus, újra fára megy... 

És így tovább, mindent mond. És még mindig nincs kétéves (na jó, de mostmár aztán mindjárt, nem egész két hét múlva, ugye). Megzabálom. Főleg, mikor a világ folyását komoly arccal és hatalmas kék szemekkel kommentálja. Amikor rá van írva az arcára, hogy ő most okos, és ezt tudja is... Tündér. Imádom. És egy kis boszorkány. Benivel már igazán testvéries a viszony (oké, eddig is az volt, de más szinten): iszonyatos bunyózásokat és balhékat rendeznek. Az egyik itt duzzog, a másik ott én meg győzzem őket békíteni... Imádom őket. Két rablóvezér.

Kiválóan teljesített

Az én fiam! Az én fiam!

Ez a bizonyítványa a magyar iskolában, záróvizsgával.

Az én fiam!

Kukának, de más is olvashatja :-D

OK. 

Na jó, szóval az van, hogy itt a végső hajrá, holnap tekerek a gyerekekért, és pánikolok, mert ugyan már csodaszép a lakás és abszolút gyerekfogadó-képes, de még nem tökéletes, érted... És ezért csak szívom magamba a bejövő kedvességeket, de a pánik nem enged adni is, most csak azért kapcsoltam be, hogy megnézzem, milyen idő lesz ma, ugyanis tegnap estére bejött a várva-várt hidegfront (figyelem, ez azt jelenti, hogy nemsokára Magyarország is fellélegezhet, itt szombattól egész jövő héten nem megy húsz fok fölé a hőmérséklet, készítsétek a kabátokat!). Szóval ma még ér a miniszoknya szexi nyári fölsővel, de holnaptól bundabugyi... Na és tessék, nem mehettem el szó nélkül a kommented mellett és igazad van, de most rohannom kell dógozni, estére majd kicsit hosszasabban magyarázkodom, kisdobos becsszóra! 

Kőőőőőőtözéééééés

Na jó, elköltöztem. Most már csak apróságok vannak, de hogy én azokat hogy utálom! A munka kicsit lazább volta héten, így próbáltam a régi házban sokat dolgozni, de kicsit én is kilazultam, elfáradtam, no. Jelenleg a legjobb barátom a 120 literes kukászsák (Kbúvár, érdekel? :-D). 

A gyerekeket egy hét múlva hozom vissza Magyarországról. Már nagyon, nagyon hiányoznak. Tündéri levelet írt nekem Beni (igazit, postán), idézem, szó szerint: 

Liebe Mama

du felst mir.

Ich mag dich sehr.

Aber ohne dich machts kein Spaß.*

Jahahahahahahahaj. Nagyon hiányzik. Rebes is nagyon hiányzik. Az illata, a haja, a puha kis pofija, az állandó vigyorgása, jahahahahaj. Már csak egy hét, és az nagyon gyorsan elszáll. 

Hát most így állok.

*Kedves anya hiányzol. Nagyon szeretlek. Nélküled nem jó.

Elnézést

Bocsássatok meg, nagyon sűrű heteim vannak... Költözés kellős közepén vagyok miközben éppen reggeltől estig dolgozom egy nyelviskolában. Igen, képzeljétek el, felvettek egy nyelvsuliba dolgozni, és németet tanítok. Eddig gyerekeket tanítottam, 6-8 éveseket, még a héten vannak, de aztán jönnek a majdnem-tinik... És egy nyelvsuliban nyáron ugye főszezon van, szóval munka van rengeteg: délután szintén nyelviskolás keretek között privátórátadok, napi 5 órát! Durva, azagyam kissé amortizálódik estére... A gyerekeim holnap indulnak Magyarországra az apjukkal és a nagyival, én pedig maradok sok-sok pénzt keresni és élvezni, hogy újra a szakmámban dolgozom.

Unkúl hobbi kicsit pihen mindemiatt, no meg a blog is, amint azt valószínűleg észrevettétek, de keddtől az új lakásban is lesz netem, és akkor talán pótolhatok (hehehe - meg költözöm továbbra is - hihetetlen, hogy az ember mennyi sz@rt képes felhalmozni maga körül).

Addig mindenkinek puszi, és ígérem, rendezem soraimat és aztán újra blogolok tisztességgel. 

Liebe Grüße

 áru

maradék-hasznosítás - minden centije kincs... (Barka - Vitorlás)

A kis tárolót beviszem a kisoviba (bölcsibe), csatokkal meg hajgumikkal megrakva, hogy legyen Rebes hajába mindig valami, és ha megtalálják az elhullajtott darabokat, legyen hova tenni... 

Apropó, Rebes... Új szakaszba lépett a kis életünk: kedvenc lányom felfedezte, hogy a hálózsák nincs hozzánőve, és igen könnyű is levenni. Sőt, ha már leveszi, akkor a kiságyból is könnyedén szabadul... Lépcsőzés nem probléma, le-fel biztonságosan közlekedik, a rácsoknak immár nem élet-, hanem vagyonvédelmi funkciójuk van. Ma amúgy - amíg próbáltam odatenni az ebédet - levetkőzött a szentem anyaszült meztelenre, felcsattogott az emeletre a fürdőszobába, és mire utánamentem, már ült a fürdőkádban, és vigyorgott, hogy ő most pancsizik... Csak mondja és mondja és csacsog és mondja, néha énekel, abszolút felismerhető dallammal és szöveggel (nagyon szép hangja van!), néha magyarul, néha németül, de legtöbbször rebekául. Úgy aztán folyékonyan. De Beni érti...