2011. július 3., vasárnap

 áru

maradék-hasznosítás - minden centije kincs... (Barka - Vitorlás)

A kis tárolót beviszem a kisoviba (bölcsibe), csatokkal meg hajgumikkal megrakva, hogy legyen Rebes hajába mindig valami, és ha megtalálják az elhullajtott darabokat, legyen hova tenni... 

Apropó, Rebes... Új szakaszba lépett a kis életünk: kedvenc lányom felfedezte, hogy a hálózsák nincs hozzánőve, és igen könnyű is levenni. Sőt, ha már leveszi, akkor a kiságyból is könnyedén szabadul... Lépcsőzés nem probléma, le-fel biztonságosan közlekedik, a rácsoknak immár nem élet-, hanem vagyonvédelmi funkciójuk van. Ma amúgy - amíg próbáltam odatenni az ebédet - levetkőzött a szentem anyaszült meztelenre, felcsattogott az emeletre a fürdőszobába, és mire utánamentem, már ült a fürdőkádban, és vigyorgott, hogy ő most pancsizik... Csak mondja és mondja és csacsog és mondja, néha énekel, abszolút felismerhető dallammal és szöveggel (nagyon szép hangja van!), néha magyarul, néha németül, de legtöbbször rebekául. Úgy aztán folyékonyan. De Beni érti...

Nincsenek megjegyzések: