Múlt héten csütörtökön éjjel rábukkantam egy álláshirdetésre, amiről csak a nevem hiányzott, valahogy így: Kedves ruju, hívjon már minket, az isten szerelmére! Nyomban küldtem az önéletrajzot, másnap már vissza is jeleztek, ma voltam "beszélőn", és, tádám, igen, valóban rám vártak.
És nem fogadom el.
Egyszer fenn, egyszer lenn. Majd legközelebb több szerencsém lesz. Meg a hirdetőnek is.
2 megjegyzés:
de miért nem?
Húúúú, nehéz most erről beszélni. Szégyenteljesen kevés pénzért akartak szégyenteljesen sok és nem profilba vágó munkát elvégeztetni. De ma lemondtam a dolgot, azóta égnek a vonalak, engem akarnak, pénz "nem számít" :-DDDDD
Megjegyzés küldése