2010. január 25., hétfő

Mozgókép - vigyázat, spoiler!

Most látom ám, hogy újra kaptam egy labdát, ezúttal filmélményeimet "firtatva". Nem vagyok nagy művészfilmes, imádom a látványt és a mesét, ami elvarázsol (én már láttam az Avatart, és nem haboznék újra megnézni, ha valaki megdobna röpke négy óra szabadidővel, oda- és visszautat is beleszámolva). Imádom a kommersz filmeket: pusztán a szórakozásért mozizni. Vallom, hogy mindent meg kell nézni egyszer. Csak úgy lehet eldönteni, hogy akarom-e többször is.

Sorozatból az abszolút féjvörit a Frasier. Megvan az összes évad, díszdobozos csomagolásban, tavaly leptem meg magamat vele születésnapomra. Hónapokig néztem, mire a végére jutottam, szaladt a ház, a munka, de kit érdekelt, már ettem a kefét, hogy mikor lesz végre egymásé Daphne és Niles.

Rajzfilmből Sárkány és papucs megvan? Méltatlanul ismeretlen a legtöbb ember számára. Felnőtt egész estés romantikából a Szerelmes Shakespeare, no nem feltétlenül csak a szerelem miatt, hanem már-már hivatalból is, csakúgy, mint a Rómeó és Júlia, az, amelyikben Leonardo di Caprio a főszereplő, és állat a zenéje. Apropó állat zene + film: Apám nevében. Ó, és Brazil meg Gattaca.

Jahahahaj, ha nagyon gáz kedvem van és vidámságra vágyom: Zoolander. Aztán még természetesen Flashdance, Szárnyas fejvadász, Keresztapa, Volt egyszer egy Amerika, Terminátor, Amélie csodálatos élete, Excalibur, Egészséges erotika, Csapd le csacsi, Nagy Lebowski, hahhh, Sörgyári capriccio, Men in Black...

Minden, ami látványos és elvarázsol. Ami elgondolkodtat, megnevettet, cinikus és/vagy nem veszi komolyan saját magát. Minden, ami közben nem jut eszembe, mennyi az idő és nincs benne horror meg céltalan erőszak. Minden ami mozi. Imádom!



A lapta egyébként nálam elhal, elnézést mindenkitől, pedig szeretek labdázni, de nem tudom olyannak passzolni, aki még nem kapta meg.

Nincsenek megjegyzések: