2010. augusztus 25., szerda

Hurrá...

nyaraltunk! Illetve még mindig nyaralunk kicsit, mert még itt vagyunk, ugye, Magyarországon, de ez már azért nem olyaaaaaaaaan. Idén volt Tisza-tó és Balaton. Inkább Balaton. Fényképeket nem csináltam. Ezt még lehet, hogy bánni fogom, de egyszerűen nem akartam bebújni a kamera mögé, inkább úgy döntöttem, hogy együtt élem meg a nyaralás minden percét a családommal. Volt egyébként minden, amitől a kisgyerekes nyaralások olyan izgalmasak: forgnövesztés, fél hatos kelés (felváltva), veszekedés, idegbaj, ügyelet... De ami még jobb, hogy volt jó idő, barátok, buli meg fanta, szóval mindent egybevetve jó volt, na. Főleg pihentető, de tényleg, hála a 4 felnőtt - 4 gyerek felállásnak, osztódott a feladat, és egyszer még olyan is volt (tán igaz se vótt), hogy reggel fél tízig is aludtam!

......

Rebeka pedig éppen ma megtette az első komolyabbnak mondható távját két lábon, kapaszkodás nélkül. Na miért futott-szaladt? Na vajon miért? Annyit segítek, hogy nőből van. Igen, úgy van, kitaláltátok! A telefonért, bizony. Azért szerintem a világ végéig is elgyalogolna. Mint ahogy előrefele mászni is a telefonért sikerült neki először. 

Nincsenek megjegyzések: